A költözés hevében / Moving again....

Megkaptuk a házunk kulcsát, a festők még serényen dolgoznak miközben újradobozolom az életünket :)
Most hogy Misi megint oviba jár, azért könnyebb összeszervezni a hétköznapokat és jut idő hímzeni is.

Ez a karkötő rendelésre készült, nagyon jó volt hímezni - főleg azért, mert a Leányzó, aki kérte, babát vár és ezt szeretné adni az orvosának :)

Miközben hímeztem (elég aprólékos munka volt így a Delicákkal) újra meg újra előjöttek a nem is olyan régi emlékeim a terhességeimről, a kisfiaim újszülött pillanatairól.

Üröm az örömben - hogy valószínűleg nem lesz több babánk, nem leszek terhes már, így még inkább kiélvezem ezeket az értékes pillanatokat Mátéval :) Szépen gyarapszik - a férjem el is nevezte Gomba Úrnak, úgy nyúlik :) A testvérei pedig teljesen odavannak érte:)

Rohan az idő

Máté ma 1 hónapos :) Mostanra egészen belerázódtam a "hogyan szakadjak 3 felé napi ötvenszer" szerepembe - és lám, még hímezni is volt időm.

A hímzés nálam már-már meditációs eszköz, a lelki-szellemi-érzelmi egyensúlyom helyrebillentéséhez nélkülözhetetlen. Persze csak óvatos duhaj vagyok, mostanában nem szeretek torzókat hagyni magam után, vagyis mindig befejezem, amit elkezdek. Az is közrejátszik, hogy dobozolhatok megint mint Tóték - mert megkaptuk az új ház kulcsát, és lassan át kellene települni végleges családi fészkünkbe.

Ígérem igyekszem hallatni magamról és nem maradtok új szépséges gyöngyhímzett ékszerek nélkül. Valamint garantálom, hogy a Gyöngylabor is zavartalanul várja a látogatókat és kezeli a megrendeléseket a költözés alatt is. Az újabb hírekig itt egy kis csemege....eddig még nem csináltam francia csatot, de ez nagyon tetszik : )